A Dunakeszi Független Baptista Gyülekezet Hitvallása:

 

ELŐSZÓ

Egy bibliai Baptista olyan ember, aki hisz a természetfölötti Bibliában, amely a természetfölötti Krisztusról beszél. Krisztusról, aki természetfölötti módon született, természetfölötti módon szólt, természetfölötti csodákat vitt véghez, természetfölötti életet élt, természetfölötti halállal halt, természetfölötti pompában támadt fel, természetfölötti papként jár közben értünk és egy nap természetfölötti dicsőségben tér vissza a Földre, hogy megalapítsa természetfölötti királyságát.

1. AZ ÍRÁSRÓL

Hisszük, hogy a Szent Bibliát természetfölötti módon ihletett emberek írták Ez az egyetlen teljes és végleges kinyilatkoztatás az Isten akaratáról az ember számára, mely az igazságot tartalmazza minden hiba nélkül. Ezért maradt meg és fog megmaradni az idők végezetéig. Ez a legfőbb és végső mérce az emberi magatartás, hitvallás és vélemény vizsgálatakor.

1. A Szent Biblián a Mózes első könyvétől a Jelenések könyvéig terjedő 66 könyv győjteményét értjük. Ez nem csak tartalmazza és hordozza Isten Szavát, hanem ez maga Isten Szava.

2. Az ihletés alatt azt értjük, hogy a Biblia könyveit a Szent Lélek indíttatására régi idők természetfölötti módon ihletett szent emberei írták. Írásuk mentes minden hibától és az egyetlen valaha létező ilyen ihletés által keletkezett írás.

2.Timóteus 3:16-17 A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.

1. Péter 1:20-21 A ki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek, akik ő általa hisztek Istenben, a ki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben.

Zsoltárok 119:89 Uram! Örökké megmarad a te igéd a mennyben.

Máté 24:35 Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.

2. Pt. 1:19-21; ApCsel.1:16; ApCsel.28:25; Zsolt.119:160; Zsolt.119:105; 119:130; Lk. 24:25-27; Jn. 17:17;Lk. 24:44-45; Péld.30:5-6; Rm. 3:4;1. Pt. 1:23;Jel. 22:19; Jn.12:48; Ésa. 8:20; Ef.6.17; Rm. 15:4; Lk. 16:31; Zsolt.19:7-11; Jn. 5:45; Jn.5:39.

2. AZ IGAZ ISTENRŐL

Hisszük, hogy van egy- és csakis egy- élő, igaz Isten. Végtelen, intelligens Lélek, a menny és a föld alkotója, legfőbb törvényhozója. Szentségében kimondhatatlanul dicsőséges, méltó minden tiszteletre, bizalomra és szeretetre. Az Istenség egységében három személy van: az Atya, a Fiú és a Szent Lélek. Egyenlők minden isteni tökéletességben és különböző, de egymással harmonizáló szolgálatokat hajtanak végre a megváltás nagy munkájában.

2. Mózes 20:2-3 Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.

1. János 5:7 Mert hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Ige és a Szent Lélek: és ez a három egy.

Máté 28:19  Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,

2. Korinthus 13:14 Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme, és az Istennek szeretete, és a Szent Léleknek közössége mindnyájatokkal. Ámen.

1. Móz. 17:1; 1. Kor. 8:6; Ef. 4:6; Jn. 4:24; Zsolt. 147:5; Zsolt. 83:18; Zsolt. 90:2; Jer. 10:10; 2.Móz. 15:11; Jel. 4:11; 1. Tim. 1:17; Rm. 11:33; Márk 12:30; Jn. 15:26; 1. Kor. 12:4-6; Jn. 10:30; Jn. 17:5; 1. Kor. 2:10-11; Fil. 2:5-6; Ef.2:18;

3. A SZENT LÉLEKRŐL

Hisszük, hogy a Szent Lélek isteni személy, egyenlő az Atya Istennel és a Fiú Istennel. Ugyanolyan természetű és aktívan részt vett a teremtésben. A hitetlen világgal való kapcsolatában korlátozza a Gonoszt, míg Isten terve beteljesül. Meggyőz a bűn, az ítélet és az igazság felől. Tanúskodik az Evangélium igazságáról a prédikációban és a bizonyságtételben. Közvetítő az újjászületésben: elpecsételi, megáldja, vezeti, tanítja, segíti, megszenteli a hívőt és bizonyságot tesz róla.

János 14:16-17 És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké, Az igazságnak ama Lelkét: a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.

Efézus 1:13-14 A kiben ti is, minekutána hallottátok az Igazságnak beszédét, idvességetek evangyéliomát, a melyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével, a ki záloga a mi örökségünknek Isten tulajdon-népének megváltatására, az ő dicsőségének magasztalására.

János 16:8-11, 14 És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében: Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem; És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem; ?télet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett. Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek.

Ézsaiás 28:11 Ezért dadogó ajakkal és idegen nyelven fog szólni e néphez,

Jóel 2:28  És lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak.

1. Korinthus 1:22  Mert egyfelől a zsidók jelt kívánnak, másfelől a görögök bölcseséget keresnek.

1. Korinthus 14:22 A nyelvek tehát jelül vannak, nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek; a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek.

1. Korinthus 13:8-10  A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek,megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik. Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás: De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.

4. AZ ÖRDÖGRŐL ÉS A SÁTÁNRÓL

Hisszük, hogy a Sátán valaha szent volt és mennyei tisztséget élvezett. De büszkesége és nagyravágyása miatt, hogy olyan legyen, mint a Mindenható, elbukott és magával rántott egy angyalsereget. Ő most a levegő rosszindulatú királya, a világ szentségtelen istene. Az ember nagy kísértője. Isten és Krisztus ellensége, a szentek vádlója. A hamis vallások kezdeményezője, ő áll a hitehagyás mögött. Az antikrisztus ura és a sötétség hatalmának alkotója. Sorsa mégis az, hogy végül vereséget szenvedjen Isten Fia által, hogy elszenvedje az örök ítéletet a pokolban, ami neki és az ő angyalainak készült.

Ezékiel 28:14 Valál felkent oltalmazó kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál.

1. Péter 5:8 Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen:

Máté 25:41 Akkor szól majd az ő balkeze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögnek és az ő angyalainak készíttetett.

Jelenések 20:10 És az ördög, a ki elhitette őket, vetteték a tűz és kénkő tavába, a hol van a fenevad és a hamis próféta; és kínoztatnak éjjel és nappal örökkön örökké.

Ézs. 14:12-15. Jel. 12:9. Júd. 6. 2. Pét. 2:4. Ef. 2:2. Jn. 14:30. 1. Thessz. 3:5. Mt. 4:1-3.1.Jn. 3:8. Mt. 13:39. Lk.22:3-4. Jel. 12:10. 2. Kor. 11:13-15. Márk 13:21-22. 1.Jn. 4:3. 2. Jn. 7. 1. Jn. 2:22. Jel. 13:13-14. 2. Thessz. 2:8-11. Jel. 19:11, 16, 20. Jel. 12:7-9. Jel. 20:1-3.

5. A TEREMTÉSRŐL

Hisszük Mózes első könyvének teremtésről szóló leírását, melyet nem jelképesen vagy átvitt értelemben, hanem szó szerint kell elfogadni. Az ember Isten képmására és az Ő hasonlatosságára lett teremtve, nem pedig evolúciós úton vagy a fajok evolúciós változásával, vagy végeérhetetlen idő alatt lett alacsonyabb rendűből magassabb rendű. A növényi és az állati élet szintén közvetlenül lett teremtve. Isteni törvény az, hogy mindegyik élőlénynek saját fajtájú utódja legyen.

1. Mózes 1:1 Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.

2. Mózes 20:11 Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.

1. Mózes 1:26-27 És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. Teremté tehát Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket.

ApCsel 4:24. Kol. 1:16-17. Zsid. 11:3. Jn. 1:3. Jel. 10:6. Rm. 1:20. ApCsel.17:23-26. Jer. 10:12. Neh. 9:6. 1. Móz. 2:21. 1. Móz. 1:11. 1. Móz. 1:24.

6. AZ EMBER BUKÁSÁRÓL

Hisszük, hogy az embert Isten teremtette, de bűntelen és boldog állapotából saját döntése miatt kiesett. Ezért az egész emberiség bűnös- nem kényszer, de önkéntes választás miatt- és védelem és kifogás nélkül igazságos ítélet alatt áll.

Róma 5:12 Annakokáért, miképen egy ember által jött be a világra a bűn, és a bűn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek:

Róma 3:10-12  A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is; Nincs, a ki megértse, nincs, a ki keresse az Istent. Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.

Róma 1:20  Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.

1. Móz. 3:1-6. Rm. 5:19. Rm.3:10-19. Ef. 2:1, 3. Rm. 1:18. Ezék. 18:19-20. Rm. 1:32. Rm. 1:20. Rm. 1:28. Gal. 3:22.

7. A SZŰZTŐL VALÓ SZÜLETÉSRŐL

Hisszük, hogy Jézus Krisztus a Szent Lélektől fogant csodálatos módon. Máriától született, aki szűz volt, így nem örökölte az ember bűnös természetét. Így még sohasem született ember asszonytól és nem is fog. Hisszük, hogy Ő Isten Fia és a Fiú Isten.

Ézsaiás 7:14 Ezért ád jelt néktek az Úr maga: ?mé, a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek.

Máté 1:18-21 A Jézus Krisztus születése pedig így vala: Mária, az ő anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, viselősnek találtaték a Szent Lélektől. József pedig, az ő férje, mivelhogy igaz ember vala és nem akará őt gyalázatba keverni, el akarta őt titkon bocsátani. Mikor pedig ezeket magában elgondolta: ímé az Úrnak angyala álomban megjelenék néki, mondván: József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert a mi benne fogantatott, a Szent Lélektől van az. Szűl pedig fiat, és nevezed annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.

8. A BŰNÉRT VALÓ BŰNHŐDÉSRŐL

Hisszük, hogy a bűnösök megváltása teljes mértékben kegyelemből van, Isten Fiának közbenjáró szolgálata által, Isten Fia -az Atyával való megegyezés alapján- saját akaratából bűn nélkül felvette a mi természetünket, személyes engedelmességével betöltötte az isteni törvényt, halálával pedig teljes helyettesítő engesztelést végzett. Bűnhődése nem abból állt, hogy halálával példát állított elénk, mint mártír, hanem abból, hogy önként felajánlotta magát,a bűnös helyettesítésére. Az igaz meghalt a nem igazakért. Krisztus, az Úr testében felvitte bűneinket a keresztre, ezáltal bemutatta, erejét és jogát arra, hogy megváltson benünket az ő vére által Istennek. Csodálatos személyében egyesül a gondoskodó együttérzés az isteni tökéletességgel. Így mindenképpen alkalmas arra, hogy könyörületes, teljesen elégséges és a megfelelő Megváltó legyen.

Róma 5:6, 8-9  Mert Krisztus, mikor még erőtelenek valánk, a maga idejében meghalt a gonoszokért. Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt. Minekutána azért most megigazultunk az ő vére által, sokkal inkább megtartatunk a harag ellen ő általa.

Efézus 2:8-9 Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.

ApCsel. 15:11. Rm. 3:24. Jn. 3:16. Mt.18:11. Fil.2:7. Zsid. 2:14. Ézs. 53:4-7. Rm. 3:25. 1.Jn. 4:10. 1. Kor. 15:3. 2. Kor. 5:21. Jn. 10:18. Fil. 2:8. Gal. 1:4. 1.Pt. 2:24. 1.Pt. 3:18. Ézs.53:11. Zsid. 12:2. 1.Kor. 15:20. Ézs.53:12. Zsid.9:12-15. Zsid.7:25. Jn.2:2.

9. A KEGYELEM ÁLTALI ÚJJÁSZÜLETÉSRŐL

Hisszük, hogy ahhoz, hogy a bűnös üdvözüljön, újjá kell születnie. Az újjászületett ember új teremtés Krisztus Jézusban. Az újjászületés egy pillanat alatt, számunkra felfoghatatlan módon történik, nem kultúra által, sem jellemvonás vagy emberi akarat által. Teljesen és kizárólag a Szent Lélek által, Aki meggyőzi a bűnöst és elvezeti a megtérésre és hitre mindazokat akik elfogadják Jézus Krisztust Uruknak és Megváltójuknak.

János 3:3 Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.

2. Korinthus 5:17 Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé újjá lett minden.

Lk.5:27. 1. Jn. 5:1. Jn.3:6-7. ApCsel.2:41. 2.Pt. 1:4. Rm. 6:23. Ef. 2:1. 2. Kor. 5:19. Kol. 2:13. Jn. 1:12-13. Gal. 5:22. Ef. 5:9.

10. A MEGVÁLTÁS INGYENESSÉGÉRŐL

Hisszük, az Isten által választott kegyelemt, hogy az üdvösség áldásai az evangélium által mindenki számára ingyenesek. Minden embernek elsődleges feladata, hogy ezt elfogadja bűnbánó és engedelmes hittel. Még a Föld legnagyobb bűnösét sem akadályozza semmi abban, hogy megváltást nyerjen, csak a saját, önmagában rejlő öröklött gonoszsága és az evangélium önkéntes elutasítása, ami viszont örökké tartó ítéletet eredményez.

Róma 10:13 Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.

Zsidók 2:9 Azt azonban látjuk, hogy Jézus, a ki egy kevés időre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hogy az Isten kegyelméből mindenkiért megízlelje a halált.

János 3:18 A ki hiszen ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.

 

11. A MEGIGAZÍTÁSRÓL

Hisszük, hogy az evangyéliom nagy áldása, amelyet Krisztus biztosít mindenkinek, aki hisz benne, a megigazítás. Ebbe beletartozik a bűnbocsánat és az örök élet ajándéka igazság alapján, amelyet nem valamilyen igaz cselekedet miatt adományoz Isten, hanem egyedül a Megváltóba vetett hit által, az Ő igazságát tulajdonítva nekünk.Tit. 3:5-7 ; Rm. 5:9 ; ApCSel. 13:39. Ézs. 53:11. Zak. 13:1. Rm. 8:1. Rm. 5:1. Rm. 1:17. Hab. 2:4. Gal. 3:11. Rm. 4:1-8. Zsid. 10:38.

12. A BŰNBÁNATRÓL ÉS A HITRŐL

Hisszük, hogy a bűnbánat és a hit komoly kötelesség és szétválaszthatatlan kegyelem, amit Isten Lelke végez el a lelkünkben. Mivel mélyen meg vagyunk győződve bűnösségünkről, a veszélyről, tehetetlenségünkről és a Krisztus által való megváltásról., ezért Istenhez fordulunk őszinte bűnbánattal, bocsánatkéréssel és könyörgéssel a kegyelemért. Ugyanakkor szívből elfogadjuk az Úr Jézus Krisztust és nyíltan megvalljuk őt, mint a mi egyetlen Megváltónkat.

Lukács 18:13  A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!

ApCsel. 20:21. Márk 1:15. ApCsel. 2:37-38. Rm. 10:13. Zsolt. 51:7. Ézs. 55:6-7. Lk. 12:8. Rm. 10:9-11.

13. A GYÜLEKEZETRŐL

Hisszük, hogy egy baptista gyülekezet bemerített hívők gyülekezete, egyesítve őket a hit szövetségével és az evangyéliom közösségével. A gyülekezet az isteni és örök kegyelem hirdetője és fellegvára, betartja Krisztus rendeléseit, az Ő törvényei kormányozzák. Gyakorolja az ajándékokat, jogokat és kiváltságokat, amivel az Isten Igéje ruház fel. Felszentelt tisztságviselői a pásztorok vagy vének, képesítéseik, a velük szemben állított követelések és feladatuk világosan le van írva a Szent Írásban.

Hisszük, hogy a gyülekezet igazi küldetése a Nagy Misszióparancsban található: első —tegyenek tanítványokká embereket, második—építsék fel a gyülekezetet, harmadik—tanítson és útbaigazítson, ahogy Ő parancsolta. Nem hiszünk a sorrend megfordításában. Azt tartjuk, hogy a helyi gyülekezetnek abszolút joga van arra, hogy önmagát irányítsa, szabad minden szervezet vagy egyén hierarchiájának beavatkozásától, az egyetlen és egyedüli felügyelője Krisztus Szent Lelkén keresztül. Biblikus dolog az, ha a gyülekezetek együttműködnek egymással, hogy küzdjenek a hitért és az evangyéliom terjedéséért. Mindegyik gyülekezet maga dönti el az együttműködés mértékét és módját. A helyi gyülekezet akarata a döntő a tagság, az irányvonal, a kormányzás, a fenyítés, a jótékonyság kérdésében.

Mt. 28:18-20 ;1. Tim. 3:5 ;Kol. 1:18-20 1. Kor. 12:27;Ámós 3:3;2. Kor. 6:14; Ap.Csel.2:41. ApCsel.2:42. 1.Kor.11:2. Ef. 1:22-23. Ef. 4:11. 1.Kor. 12:4, 8-11. ApCsel.14:23. ApCsel.6:5-6. ApCsel.15:23. ApCsel.20:17-28. 1. Tim. 3:1-13. Ef. 5:23-24. 1.Pét. 5:1-4. ApCsel.15:22. Júd. 3, 4. 2.Kor. 8:23-24. 1.Kor. 16:1. Mal. 3:10.  3.Móz. 27:32. 1.Kor. 16:2.  1. Kor.6:1-3.  1.Kor.5:11-13.

14. AZ IGAZAKRÓL ÉS A GONOSZOKRÓL

Hisszük, hogy alapvető és lényeges megkülönböztetés van az igazak és a gonoszok között. Azok akik hit által megigazíttattak az Úr Jézus nevében és megszenteltettek a mi Istenünk által, azok az Ő szemében teljesen igazak.Azok akik továbbra sem bánták meg a bűneiket és hitetlenek, az Isten szemében gonoszak és ítélet alatt állnak. Ez a megkülönböztetés a halálban és a halál után is megmarad. A megtértek örök boldogságban, az elveszettek pedig örökké tartó valós szenvedésben részesülnek.

15. A BEMERÍTKEZÉSRŐL, A KERESZTSÉGRŐL ÉS AZ ÚRVACSORÁRÓL

Az Újszövetség eredeti nyelve görög. A görög baptizo (βαπτίζω, bap-tid'-zo) szót magyarra Keresztelő, keresztel, megkeresztel, keresztség jelentésben fordították. A "baptizo" szó világosan azt jelenti, hogy bemerít, másként teljesen víz alá merít. Ezt írja le a Biblia amikor megkeresztelkedésről olvasunk benne.  Például a Máté 3:16-ban: "És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőni mintegy galambot és ő reá szállani."  És az ApCsel. 8:38-ban: "És megállítá a szekeret; és leszállának mindketten a vízbe, Filep és a komornyik; és megkeresztelé őt."  A Róma 6-ban pedig a megkeresztelés úgy szerepel, mint Jézus halálának, eltemetésének és feltámadásának a képe. Ha ezt a meghatározást a vízzel történő meghintésre kellene alkalmaznunk, akkor az nagyon szegényen illusztrálná az eltemetést és hol lenne a feltámadás eseménye? Kétségkívül a bemerítés az egyetlen olyan kifejezés, amely pontosan meghatározza a megkeresztelést.

Lehet néhány tévedés a magyar nyelvben, amikor a Keresztelő, megkeresztel, keresztség, keresztel, stb. szavakat kapcsolatba hozzák a meghintéssel. E szavak biblikus jelentése: "baptizo", vagyis valakit teljesen víz alá meríteni. Ennek alapján a felekezeti névre való történelmi és biblikus utalás, ( baptista ) azokra vonatkozik akik teljesen víz alá merítenek. Hisszük, hogy a keresztyén bemerítés, a hívő víz alá merítése az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nevében, a helyi gyülekezet engedélyével történik. Abból a célból, hogy a hívő ünnepélyesen kimutassa a megfeszített, eltemetett és feltámadt Megváltóba vetett hitét, abban az értelemben, hogy meghalt a bűnnek és feltámadt egy új életre. Ez előfeltétele a gyülekezeti tagság kiváltságának és az úrvacsora vételének. Az úrvacsorát mindig komoly önvizsgálat előzi meg. Ez az az alkalom amikor a gyülekezet tagjai a kenyér és a szőlőtő gyümölcsének szent használatával megemlékeznek Krisztus szeretetéről. Arról a szereteről, mely annyira nagy volt, hogy életét áldozta értünk.

ApCsel. 8:36-37 Mikor pedig menének az úton, jutának egy vízhez; és monda a komornyik: ímhol a víz; mi gátol, hogy megkeresztelkedjem? Filep pedig monda: Ha teljes szívből hiszel, meglehet. Az pedig felelvén, monda: Hiszem, hogy a Jézus Krisztus az Isten Fia.

Róma 6:3-4 Avagy nem tudjátok-é, hogy a kik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg? Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképen mi is új életben járjunk.

Lukács 22:19-20  És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: e pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.

1.Korinthus 11:18  Mert először is, mikor egybegyőltök a gyülekezetben

1.Korinthus 11:24 És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

1.Korinthus 11:25 Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: e pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.

Mt. 3:6. Jn. 3:23. Mt. 3:16. Mt. 28:19. Rm. 6:3-5. Kol. 2:12. ApCsel.2:41-42. Mt. 28:19-20.

16. A MISSZIÓRÓL

Mivel az embert bűnei elválasztják Istentől és mivel az egyetlen út az üdvösségre Jézus Krisztus: Isten azt parancsolta a hívőknek, hogy hirdessék az evangéliumot minden embernek.

Máté 28:18-20 Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!

Márk 16:15 És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangyéliomot minden teremtésnek.

János 20:21 Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! A miként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket.

Róma 10:13-15 Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik. Mimódon hívják azért segítségül azt, a kiben nem hisznek? Mimódon hisznek pedig abban, a ki felől nem hallottak? Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül? Mimódon prédikálnak pedig, ha el nem küldetnek? A miképen meg van írva: Mily szépek a békesség hirdetőknek lábai, a kik jókat hirdetnek!

17. A SZENTEK MEGTARTÁSÁRÓL

Hisszük, hogy csak az igazi hívők azok, akik végig kiállnak. Az ő Krisztushoz való kitartó ragaszkodásuk a fő ismertetőjel, ami megkülönbözteti őket a felszínes hívőktől. Egy különleges gondviselés vigyáz a jólétükre és Isten hatalma őrzi őket hit által az örök életre. Fil. 1:6 ; 2. Tim. 1:12 ; Jn. 8:31-32. Kol. 1:21-23. 1. Jn. 2:19. Mát. 13:19-21. Rm. 8:28. Zsolt. 121:3. Zsid. 1:14. 1. Pét. 1:5. Jn. 10:28-29.  Rm. 8:35-39.

18. AZ ÁLLAMHATALOMRÓL

Hisszük, hogy az államhatalom Istentől ered, a jó rend és az emberi társadalom érdekében. Az elöljárókért imádkoznunk kell, lelkiismeretesen tisztelnünk kell őket és engedelmeskednünk nekik, kivéve akkor, ha az ellentmond a mi Urunk Jézus Krisztusnak, aki a lelkiismeret egyetlen ura és a földi királyok Fejedelme.

ApCsel 5:29 ;1.Pét. 2:13-14 Rm. 13:7. 2.Sám. 23:3.  2.Móz. 18:21-22. ApCsel.23:5. Mt.22:21. Tit. 3:1. 1.Pt. 2:17. ApCsel. 4:19-20. Dán. 3:17-18. Mt. 10:28. Mt. 23:10. Fil. 2:10-11. Zsolt. 72:11.

19, A FELTÁMADÁSRÓL, KRISZTUS VISSZAJÖVETELÉRŐL ÉS AZ EZZEL KAPCSOLATOS DOLGOKRÓL

Hisszük és elfogadjuk, amit a Szent Írás ír ezekről. A feltámadásról hisszük, hogy Krisztus feltámadt fizikailag „a harmadik napon az Írások szerint”. Egyedül Ő a „hív főpap az Isten előtt való dolgokban’’      „ Ez a Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe.”—fizikailag, személyesen és láthatóan. „A Krisztusban meghaltak támadnak fel először”,  az élő szentek „egy pillanat alatt elváltoznak az utolsó trombitaszóra”  „az Úr Isten neki adja Dávid atyjának trónját.” Hisszük, hogy „Krisztus ezer évig fog uralkodni dicsőségben, amíg minden ellenségét lába alá veti.” 1.Thessz. 4:16-17; Jn. 14:1-3; Mt. 28:6-7. Lk. 24:39. Jn. 20:27. 1.Kor. 15:4. Mk. 16:6. Lk. 24:2-7. ApCsel. 1:9, 11. Lk. 24:51. Mk. 16:19. Jel. 3:21. Zsid. 8:1. Zsid. 12:2. Zsid. 8:6. 1.Tim. 2:5. 1.Jn. 2:1. Zsid. 2:17. Mt. 24:27. Mt. 24:42. Zsid. 9:28. 1.Kor. 15:42-44, 51-53. 1.Thessz. 4:17. Fil. 3:20-21. Lk. 1:32. 1.Kor. 15:25. Ézs. 11:4-5. Zsolt. 72:8. Jel. 20:1-4. Jel. 20:6.

20. AZ ADAKOZÁS KEGYELMÉRŐL

A biblikus adakozás a hit egyik alaptétele. Az adakozás Isten parancsa arra, hogy gondoskodjon gyermekeiről és gyülekezetéről és növelje a keresztyének hitét és áldásait. Az adakozás azt is megmutatja, hogy milyen a hívő hozzáállása a pénzhez és a vagyoni javakhoz.

2. Korinthus 8:7 Azért, miképen mindenben bővölködtök, hitben, beszédben, ismeretben és minden buzgóságban és hozzánk való szeretetben, úgy e jótéteményben is bővölködjetek.

Azt a parancsot kaptuk, hogy az ajándékunkat hozzuk a tárházba (a gyülekezet közös kincstárába) a hét első napján.

1. Korinthus 16:2 A hétnek első napján mindenitek tegye félre magánál, a mit sikerült összegyűjtenie, hogy ne akkor történjék a gyűjtés, a mikor odamegyek.      Kegyelem által adjuk és nem fizetjük a tizedet.

Zsidók 7:2, 4 Tizedet is adott Ábrahám mindenből.

Ez négyszáz évvel a törvény előtt történt és az Új Szövetség megerősíti. Ezt mondta Jézus a tizedről:

Máté 23:23 ..ezeket kellene cselekedni.

Azt a parancsot kaptuk, hogy tizedünket hozzuk a gyülekezet közös kincstárába.

3. Mózes 27:30 A tized . . . az Úré.

Malakiás 3:10 Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen.

Az Új Testamentumban ez a gyülekezet közös kincstára volt.

ApCsel 4:34, 35, 37 ?Elhozák az eladottak árát, és letevék az apostolok lábainál: aztán elosztatott az egyesek közt, a mint kinek-kinek szüksége vala. József is, ki az apostoloktól Barnabásnak neveztetett el (a mi megmagyarázva annyi, mint vígasztalás fia), Lévita, származása szerint ciprusi,mivelhogy néki mezeje vala, eladván, a pénzt elhozá, és az APOSTOLOK LÁBAINÁL LETEVÉ.